TÖRTÉNET | FILOZÓFIA | ITALLAP | PROGRAMOK |
AJÁNLATKÉRÉS | PARTNEREK | HÍRLEVÉL | KAPCSOLAT | ASZTALFOGLALÁS
109 éve a Vendégekért
"Az étterem alapítójának felhívása:

Tisztelt Czím,

Van szerencsém tisztelettel értesíteni, hogy folyó hó 30-án, szombaton, Budapesten, IV. kerület, Eskű tér 6. szám alatt (Duna utcza s Kéményseprő-utcza sarkán) "MÁTYÁS PINCE" Czím alatt egy bor-és sörházat nyitok meg. A "SHOLTZBITTRICH" ("Schmutziger" "Piszkos") féle sörháznak hosszú évekig üzletvezetője voltam s így remélem, hogy az itt szerzett tapasztalatok alapján üzletemben bármely igényeknek megfelelhetek Számos látogatást kér teljes tisztelettel:
Baldauf Mátyás"


A főváros közismert sörözőjének, a Mátyás Pincének alapítója Borostyánkői (Baldauf) Mátyás, Borostyánkőn született 1873. január 10-én. Szegény földműves szülők gyermeke, aki 13 éves korában vágott neki a nagyvilágnak. Útjának első állomása a felsőlövői Fridrich-szálló és vendéglő volt. Itt sajátította el mestersége alapját, a pincérséget és mészárosságot, azonban kicsinek érezte Felsőlövőt, többet akart tudni, tapasztalni, és Grácba, majd Bécsbe ment. A szorgalmas munkásévek után újból útra kelt, és meg sem állt a magyar fővárosig. Ezzel gyermekkori vágya teljesült. 1896-ban házasodott meg, s feleségül vette munkatársát, Antunovits Teréziát (született Érden 1879. október 11.).

Az akkor felépült új Esküdttéri bérpalota Kéményseprő utcai frontján 1904. január 30-án megnyitották a Mátyás Pincét, melyet saját neve által keresztelt el! Feleségével, és négy alkalmazottal láttak munkához a 20 asztalt számláló új üzletben. Már a megnyitás napján 9 hektoliter sört mértek ki. Az üzlethez tartozott terasz is, ahol egy idő után 22 asztalt üzemeltettek 11 órától éjjel 12 óráig, cigányzenével.
Tíz év múlva felépült a szomszéd ház (ez a mai Zene terem), és a Mátyás Pince ezáltal a főváros éttermévé vált.
Ekkor került le a konyha a Pincébe, a Zene terem mellé. Erre az időre tehető a különböző asztaltársaságok kialakulása.

Ezek közül a leghíresebb a "kolomposok"társasága, ahová juhászok tartoztak. A "kakasok" társasága és a "kétéltűek" társasága volt, mert délelőtt az öregek, délután pedig a fiatalok söröztek. A "Van-hely" asztaltársaságok büszkélkedhettek a legtöbb taggal, érdekessége, hogy 3-4-5-szörösen ülték körül az asztalt és így sörözgettek egész nap.
Az étteremben ma is megtalálható a "kolomposok" asztala. Ezek az asztaltársaságok nemzedékről nemzedékre adták át szokásaikat.

Baldauf Mátyást szakértelme, felesége lebilincselő kedvessége, a kiszolgálás pontossága és figyelmessége, a jó konyha, és sörének szinte fogalommá vált minősége nevét külföldön is ismertté tette. Az első világháború katonai szolgálatba állította Mátyást. Felesége, 9 gyermekük nevelése mellett a megnehezült viszonyok ellenére is sikerrel vezetette az üzletet. Az alapítás 25. évfordulójára megnagyobbítva üzletét (Jubileumi terem) ünnepli 1929. január 30-án a jubileumot. Baldauf Mátyás ekkor már sajátjának mondhatja a házat, ahol 50 főnyi személyzettel, de ugyanazzal a lelkesedéssel dolgozik feleségével együtt, mint a megnyitás napján. A Jubileumot eredeti módon ünnepli meg. A 25 év előtti étlappal és árakkal egy napra visszavarázsolta a régi, boldog békeidőt.

Oly nagy sikere, és visszhangja volt ennek az ötletnek, hogy a Mátyás Pince forgalma emelkedett, s nemcsak a hazai lapok, hanem a külföldi sajtó is méltatta, sőt, néhány amerikai lapban is megemlékeztek róla.

1937-ben Dávid Károly építész tervei alapján, Haranghy Jenő fal- és üvegfestményeivel díszítve korszerűsítette az éttermet, de ezt a munkát 1937. október 6-án bekövetkezett halála miatt befejezni már nem tudta. A két szakember véleményét meghallgatva új korszak kezdődik, mert a Mátyás név a pince nevében, nagy magyar királyunk emlékét őrzi.



Az üzlet régi berendezéseit faragott reneszánsz és Ómagyar stílusú asztalok, székek és szekrények váltották fel. Ez volt az utolsó alakítás, mikor új termekkel bővítettek. Üvegablakait is ekkor cserélték színes mozaik üvegre. A falakra freskók kerültek.

Ezekben az években az üzlet éves átlagos sörforgalma 3-4 ezer hektoliter. Borból 3-4 száz hektolitert mértek ki. Közkedvelt ételek és specialitások a nyitás napjától szerepeltek az étlapon: füstölt csülök, füstölt nyelv, zónapörkölt, szaftosvirsli - einspenner - virsli - egyfogatu, ami azt jelenti, fél virsli szafttal, sajtok, halételek.

Az üzletet az özvegy, és a kilenc gyermek közül Mátyás (Bp., 1906. február 18.), valamint Imre (Bp. 1913. október 1.) vezette tovább.

Az üzlet forgalma a II. világháború idején sem hanyatlott, az árubeszerzés pedig akadozott, nem lehetett megfelelő áron hozzájutni a nyersanyagokhoz. Az ostrom ideje alatt az üzletet zárva tartották, óvóhellyé alakították át.
Az étteremben hétszer gyújtottak tüzet, a parketta teljesen felégett. A bútorok, eszközök 80%-a elpusztult. Budapesten a felszabadulás utáni első napon, február 13-án a tulajdonos rendbe hozta az üzletet, és mint népi konyha működött. Ebben az időben csak jegyre adtak ételeket. Az üzlet helyreállítása, állóeszközökkel feltöltése majdnem félévig tartott. Lassan az ország fejlődésével párhuzamosan fejlődött újra az étterem forgalma.

A Mátyás Pince "második" fénykora 1947. május 18-tól kezdődött meg. Ekkor tartották a sör ünnepélyt Budapesten, ezen a versenyen a Mátyás Pince első helyet nyert. Az emlékezetes napon 30,5 hektoliter sört adtak el. Minden vendég 5 korsó sör után kapott egy igazi szaftos virslit. Erre a napra az üzletbe visszaállították a régi étlapot.

Az éttermet 1949. december 29-én államosították. Ettől az újjászületéstől megszűnt az üzlet söröző jellege. Magyaros pince-hangulata alkalmassá tette arra, hogy jellegzetesen magyaros halvendéglővé fejlődjön. Az étlapon előtérbe kerültek a halételek, de ezek mellett megfértek a régi specialitások is. Ezekre azért volt szükség, hogy a régi törzsvendégeket ne veszítsék el.
Az üzlet vendégköre hamarosan megszokta az átalakítást. Elindulhatott a pince, hogy elérje a harmadik fénykorát. A fejlesztések után, ami ezekben az időkben az egész magyar vendéglátó iparra jellemző, az üzlet forgalma 1952-ben elérte a régi értékeket. Ebben az évben az étterem rekonstrukcióját már úgy hajtották végre, hogy Mátyás király korát idéző hangulatot igyekeztek kialakítani. A freskók reneszánsz és ómagyar stílusúak lettek. A reneszánsz stílusú bútorokat teljes mértékben meghagyták.

"Trianon elvette országunk határát
Vesztett háborúnak fizetjük 6 árát
Csonka országunknak mégis van egy kincse
Mindenki tudja azt ez a Mátyás Pincze"
/egy lelkes Mátyás hívő rímfaragó verse/


Az épületet, magát védetté nyilvánították, ami azért okozott nagy hátrányt, mert nem volt lehetőség az üzlet területi bővítésére, átalakítására. Tovább fejlesztették a magyaros jellegét a felszerelési tárgyak körében is. Az étterem ételválasztékán belül is a magyar konyha specialitásai kerültek előtérbe. Azokat a problémákat, amiket a Mátyás Pincében megtalálhattunk az államosítás idején, azokat megtalálhatjuk az egész vendéglátóipar területén is abban az időben. Az idegenforgalom megindulásával a Mátyás Pince forgalma is erőteljesen megnövekedett. Az 1959-60-as években a forgalom fellendülés olyan nagymértékű volt, hogy szükségessé tette az üzlet konyhájának bővítését. Meg kellett növelni a konyha területét, mert nem lehetett ekkora forgalom mellett régi, kis konyhában dolgozni. Ekkor kapta az üzlet az első gépi hűtőgépeket.

Az étterem értékesítő színvonalának emelésére és fejlesztésére ezek után került sor. Modern felszereléseket (tányérmelegítőket, csiszolt poharakat, szervírozó eszközöket) kapott. Új felszolgálási rendszert vezettek be az étterembe. Evvel a változtatással nagy sikereket értek el, mind a hazai, mind a külföldi vendégek körében. A külföldi vendégek már az üzlet címével indultak el otthonról.
Az üzleten az utolsó átalakítást 1964-ben végezték. Az Erzsébet-híd építésekor a Március 15. teret feltöltötték, ekkor egészítették ki az üzletet hall résszel. Az éttermi részeken nem végeztek átalakítást, minden megmaradt a régi formájában. Az üzlet forgalma 1964-ben túllépte a 10 millió Forintot. A kapacitás teljes mértékben ki volt használva. Az üzlet nagy forgalmát a konyha nem bírta el, és szükség lett volna a helység bővítésére, de ezt már nem tudták végrehajtani. Így kénytelenek voltak a konyha modernizálása mellett dönteni. Új, modern gépekre cserélték ki a régieket, s emellett a dolgozók ügyességén, leleményességén múlott minden.
Ezt az is bizonyítja, hogy 1974-ben túllépték a 24 millió Ft forgalmat ugyanazon körülmények között. 1969-70-ben a Képzőművészeti Főiskola hallgatói rekonstruálták a freskókat, falfestményeket, Bozó Gyula festőművész vezetésével. 1971-ben Bozó Gyula tervei és kivitelezése alapján a söröző terem kapott falfestményeket. A képek témáit szintén Mátyás király életének kiemelkedő eseményeiből vette. Az étterem büszkesége még egy üveg-mozaik kép, ami egy 5 Ft-os címletű bélyegen szerepelt.

1971-ben kerültek az üzletbe a Svéd-Amerikai légkondicionáló berendezések, melyek elviselhetőbbé tették a pincében való tartózkodást.
Az ómagyar és reneszánsz stílusú üzlet a külföldi vendéglátóipar körében is nagy elismerést szerzett. Ezt az is mutatta, hogy több üzlet nyílt Európai nagyvárosokban, fővárosokban hasonló jelleggel, mint a Mátyás Pince. Nem utolsó sorban a cigányzene hódított a vendégek körében. 1971-ben nyitottak meg egy a Mátyás Pincéhez hasonló üzletet Bécsben.
Az üzletben minden év január hó végén megtartották a "Jégtörő Mátyás" napot. Az éves évfordulókat csak törzsvendégek látogathatták. Ezek a napok, évfordulók kellemes, meghitt hangulatban teltek el.
Az étterem étlapjának összetétele nagymértékben megváltozott, de a régi, speciális ételek közül egy - kettőt állandóan szerepeltetnek, s figyelemmel kísérik a vendégek igényeit.
MINDEN JOG FENNTARTVA © | 1056 Budapest, Március 15. tér 7. - nyitva: 11:00 - 24:00 | info@matyaspince.hu